Ahogy a karácsonyi menüt állítom össze azon gondolkozom, hogy a siker is hasonló módon kreálható, mint egy finom étel. Nem is értem, emberek miért nem kezelik ezt hasonlóképp. Tegnap pont az jutott eszembe, hogy a menüsoron Karácsonykor most szeretnék egy-két új elemet felsorakoztatni. Ezek között van a rég vágyott fokhagymásan grillezett homár, vagy a gesztenyekrémleves szarvasgombaolajjal, amit tavaly olyan nagy élvezettel fogyasztottunk testvérem karácsonyi repertoárjából. Egyik elkészítésétől sem félek. Tudom, hogy ha az ember odafigyelve készít el egy ételt, az biztos jól sikerül, vagy leglábbis első próbálkozásra is ehető lesz. De csak akkor, ha betartja a szakácskönyv vagy a YouTube recept utasításait. Így sikerült a múltkor olyan remek sushi vacsorát is csinálnom.
Nem önállóskodtam, hanem pontról pontra betartottam a weboldalon levő videók alapján az egyes lépéseket, különösen, arra vonatkozólag, hogy a séf által nehéznek ítélt műveleteket hogyan végzem el. Nem is értem, hogy emberek, ha ugyanazokat a dolgokat csinálják, miért nem jutnak ugyanarra az eredményre. Persze van itt egy kis bökkenő. A szakácskönyv nem ismer sem téged sem engem. Mégis lehet, hogy ha odaállunk egymás mellé ugyanabból a receptből dolgozni, még akár ugyanazokkal az alapanyagokkal, akkor sem lesz ugyanaz a végeredmény. Miért? Mert egyszerűen emberek vagyunk, és túl sok a változó a rendszerben. Ezért nem a szakácskönyv a hibás. A multilevelben sem biztos, hogy a recept elsőre tökéletesre sikerül. A legnagyobb változó ugyanis itt maga a személyiség. A személyiség hatása az emberre, ami a végső soron az üzlet növekedéséhez vezet. De kanyarodjunk vissza kicsit az ételekhez. Ha ugyanazokat a hozzávalókat veszed is meg, ugyanolyan elveken keresztül követed lépésről lépésre a folyamatot, és a végén mégsem olyan ízű az étel mit csinálsz? Mi a teendő amikor a kritikus após vagy anyós jön kóstolni a főztödet, és valami még mindig nem teljesen stimmel az ízhatással? Én ilyenkor több dolgot teszek. Először is ráérzésre próbálom szabályozni az ízeket. A ráérzés nem tanítható, de gyakorlattal elsajátítható dolog. Én főleg a túlzott savanyúság esetén szoktam ma bevetni a mézet vagy cukrot, nagyon jó fűszerként bort vagy égetett szeszt is alkalmazni esetenként. És néha az ízhatás egyszerűen egy kis sóval olyanná fokozható, hogy ízessé válik az ízetlen. A másik lépés, hogy tanácsot kérek a tapasztaltabbaktól, nem egy esetben történt már, hogy szomszédomat a híresen jó háziasszony hírében álló Ágikát kértem meg, hogy Ő segítsen az ízesítésben, vagy a hogyanok finomra hangolásában. 
Zseniális receptjeit folyamatosan élvezem egész évben, ezért maximálisan megbízom a tanácsaiban. Ő pedig lévén igen tapasztalt a konyhai fortélyok tekintetében, szívesen osztja meg a tudását a zöldfülű szakáccsal azaz velem. Szakácskönyveket is gyakran olvasok és TV paprikát is szívesen nézek, itt is főleg az apró fortélyokra figyelek, mert itt van a lényeg. Szóval karácsonyi menü készül, és nem olyan az íze az ételnek? Ne kezdj el szitkozódni, hogy nekem semmi sem sikerül, hanem kérj tanácsot, olvass utána, és egy kis ráérzés sem árt, hogy elérd a sikert. Az MLM-ben teljesen hasonló a helyzet, mint a finom ételekkel. Itt is van aki szívesen segít, van szakirodalom, hanganyagok, videók, és van az a bizonyos ráérzés, amit éveken keresztül sajátíthatsz el, de a végén működni fog. Ami a legnehezebb része az a személyiség. Nem várhatod el, hogy mindenki szeressen, és azt mondja, hogy Veled akarok üzletet építeni.
Egyszerűen fel kell készülnöd arra, hogy a személyiségeddel kezdetben csak bizonyos számú emberre tudsz hatással lenni, vagy akár egy emberre sem. Nem tudom milyen a kiállásod, mennyire hiszel magadban. Mind a két véglet taszíthat embereket. A túlzott magabiztosság és ego sem szimpatikus, de egy nyuszival sem szeretne senki szövetséget kötni, és harcba szállni az oroszlán ellen. Mind a kettőt meg lehet tanulni szabályozni. Igazából mindig csak arra van szükség, hogy legyen elég telefonszám akit hívhatsz. Akkor van az MLM-ben vége a játéknak a Te számodra, amikor úgy ítéled meg, hogy “már mindenkit felhívtam”, “nincs több ismerősöm a névlistán”. Ezt Te mondod magadnak. Ez körülbelül annyira reális, mint amikor egy szakács azt mondja, hogy sajnos, a piacon már nem kapni több csirkét, és disznóhúsból is kifogyott minden készlet. Szerintem azt a tényt, hogy a rántott csirkét tíz alkalomból tízszer elszúrtad nem kellene úgy fordítani, hogy nincs több csirke a piacon. Ugyanis mind a ketten tudjuk hogy van, csak számodra volt kicsit sok a kudarc. OK. 
Békélj meg vele, hogy eddig nem sikerült, és iratkozz be egy főzőtanfolyamra. Menj és vegyél a Bosnyákon még tíz csirkét, és most ez egyszer alázattal figyeld meg a receptkönyvben írottakat, vagy fogadd meg a mesterszakács tanácsát. És még egy dolog: higgy benne, hogy neked is sikerülhet a rántott csirke. Olyan sok embernek összejött, miért Te lennél az akinek nem sikerül?
Most, hogy jön a Karácsony készülj fel a siker feltálalására. Vedd meg a hozzávalókat, kérd ki mestereid tanácsát, olvass minél több receptet és nézz meg minél több videót (hanganyagot), hogy kreatívan dönthess. És egy kis megérzéssel fűszerezd az üzleti lépéseid.
Kívánok nagyon sok sikert a karácsonyi MLM menüd elkészítéséhez!
