Régóta nem írtam mert a családommal pihentem az elmúlt hetekben és ez folytatódik. Most épp reggel kilenc felé járja, de már annyi minden történt a mai nap. Hat órára felhúztam az órát, hogy reggel kimenjek futni, és fél hétkor már a repülőtér frissen kaszált mezején róttam a köröket.
Érdekes, hogy amikor az ember fáradtan is ébred, és kiküzdi magát a mezőre, és futni kezd egy ponton jön egy jóérzés, amikor a test is bele lendül a terhelésbe, és egyre több energiát szabadít föl. A kezdet nehéz, de aztán a szervezet elkezdi nagyon kellemesen érezni magát, a vér frissebben áramlik az oxigén dúsul, és minden olyan happy lesz. Azt mondják a profik, hogy nyújtani is kell mindenképp, ha az ember fut, szóval a végén levezetésként még rá is nyújtottam.
Ahogy hazaértem az a gondolat fogalmazódott meg bennem, hogy a medence csak rám vár, hogy az éjjel lehűlt vizében kicsit megmártózzam. Szinte kért, ahogy rápillantottam. Én a medence tudatalatti kérésének megfelelően cselekedtem. Felvettem a fürdőnacim és elmerültem a friss víz varázslatos világában. Még mindig csak reggel nyolcat írtunk. Kellemes meditáció után, ahol egyszerűen csak átadtam magam a napfény és a víz kettős élvezetének a kertbe mentem, mezítláb, ahol láttam, hogy elszaporodtak a gyomok. Egy kis gyomirtó késsel elláttam a bajukat. Jim Rohn is állandóan a gyomok elszaporodására figyelmeztet amikor az életünk a nyár időszakát éli. Ilyenkor figyelni kell, mert ahogy Jim is mondja: The weads will take your garden! És ezt jobb ha nem engedjük nekik.
Finom puha volt a fű, az öntözőrendszer jól végzi a dolgát.
Közben a gyerekek is felébredtek. Ma épp egy vendég kislány is aludt nálunk, Szonja a lányom egyik osztálytársa, aki tegnap este spontán maradt itt, és együtt bulizták át az estét hányva a táncfigurákat, merthogy a vendég kislány is táncol és akrobatikázik.
Most ahogy írok épp a medencében locsolják egymást, pontosabban a két lány a fiam, Benjámin ellen harcol.
Idilli kép: reggelizünk finom kalácsot, ízes lekvárokkal, a gyerekek a medencében pancsolnak, a kutya a kertben futkos, a nyúl szabadba engedve a szobában rövid távú sprint edzést folytat. Csodaszépen süt a nap, a kerti növények vidáman hajlonganak a kellemes enyhén szellős időben.
Ma sem kell semmi mást csinálnunk csak élvezni az életet.
Talán az egész helyzetben az a legérdekesebb, hogy emberek erre a világra néha anélkül mondanak nemet, hogy betekintenének.
Sokszor van olyan érzésem, hogy más más információval rendelkezünk, és a legjobb szándékkal sem tudok azoknak ebbe a világba belépőjegyet biztosítani, akik eldöntötték, hogy számukra az élet egy terhes, nehézségekkel teli, igazságtalan és alapvetően a napi túlélésről való harc kell legyen. Az ő döntésük.
De a nagy számok törvénye működik.
Nem mindenki dönt így és én őket keresem.
Azokat keresem, akik egy kedd reggel is természetesnek veszik a fürdőzést a gyerekekkel, a futást a mezőn, vagy a kellemes capuccinót egy finom lekváros kalács társaságában ahol az egész család boldogan falatozik együtt.
Azokat keresem, akik nem egyeztek bele abba, hogy csak a túlélésről szóljon az életük.
Akik a délelőttbe bele akarnak komponálni egy mentalevéllel és citromfűvel ízesített alkoholmentes mojitót egy medence partján és nem a munkahelyi meetingek kávészüneteit preferálják.
Akik képesek azzal a ténnyel szembenézni, hogy biztonságosabb vállalkozói világ, mint az alkalmazotti, és meg akarják tanulni a vállalkozói gondolkodásmódot, amit nem oktattak nekünk a suliban. És akiknek az értékrendjében a szeretet, a lojalitás, az integritás, a hosszútávon gondolkodás és a kitartás elsőhelyen van.
Mi kaptunk egy elsőosztályra szóló repülőjegyet az élet körüli repülőutunkra a multilevel iparágtól, a szabad vállalkozástól. És ezeket a jegyeket osztogatjuk nap mint nap, úgy, hogy az életünkkel példát mutatunk másoknak.
Aki elfogadja, az pár év múlva ugyanúgy tudja tölteni a nyári reggeleket, mint ahogy ma mi tesszük.
Kiegészítés. Rájöttem milyen remek dolog a medencében áztatva a testemet elmélyülni egy tartalmas könyvben, és a délelőtt hátralevő részében úgy gondoltam megtehetem, hogy kiolvasok egy könyvet ami már régóta várta sorsát a polcon.
Most, hogy egy finom Dubarry karfiolt is elkészítettem ebédre és a könyvet is kiolvastam már tényleg úgy hiszem, hogy megérte felépíteni ezt az MLM üzletet. Talán ez a szabadság az amit irigyel a multilevelesektől a világ.
