Ma egy hihetetlen profi képzésen olyan emberektől tanulhattam ismét akik abban amit csinálnak abszolút a világ elitjébe tartoznak. Köztük volt Tom Hopkins, Gidófalvi Attila, Berkics Miklós és Kikelomo Apeji.
Ezek az emberek vérprofik. Nemcsak abban ahogyan a világra tekintenek, hanem abban is, hogy amit kitűznek maguk elé milyen alázattal és milyen teljesítménnyel érik el. Rakonczay Gábor, akinek a könyvét az óceán magányos átevezéséről épp most olvasom hasonló módon gondolkodik a saját álmait illetően. Alázat, profizmus, tervezés, szervezés, kitartás és sok összetevő tulajdonság van, ami a sikerhez vezet. Szerintem ha valaki magába néz, fel tudja ezeket térképezni a saját belső hangja és tapasztalata alapján.
De van még egy alap összetevő. Ami az egészet átitatja és beindítja azt amit az angol irodalom mostanában csak “drive”-nak, azaz belső motivációnak hív. Ez az ami szikraként ragyog azok szemében, akik a siker felé tartanak. Ez a SZENVEDÉLY.
És arra jöttem rá a mai nap, hogy ez a szenvedély ez az a bizonyos szikra, ami elárulja azt az embert akivel találkozol, hogy vajon sikerül-e neki véghez vinni a tervét vagy nem.
Felismertem, hogy egyszerűen le lehet olvasni emberek arcáról a siker esélyét.
Látható az is, hogy kinek fog összejönni, és az is kinek nem.
Érzékelhető a szenvedélyből, ami árad az illetőből.
Attitude is everything.
Nem tudom, ha a szemedbe néznék, látnám-e a szikrát. A jelet ami után azt mondhatom, menj csak bátran, mert TUDOM, HOGY MEG FOGOD CSINÁLNI! Jó lenne a szemedbe nézni.
Ha a szemedbe néznék és látnám, hogy nincs ott a szikra szólnék. Szólnék, ahogy Yoda tette: Tedd vagy ne tedd, de ne próbáld!
Mert tudod: a Te érdeked, hogy sikerüljön amibe belevágsz. De az is biztos, hogy én tudok tükröt tartani Neked és elmondani, hogy saját magad hogyan gondolkodsz erről a sikerről.
Eldöntötted és megcsinálod, vagy alibizel.
A legtöbb átlagos ember csak alibizik. Sajnos.
Bárcsak ne kellene ezt mondanom. De kell. Mert ez a helyzet. Döbbenetes: Kiképzett vezetőim közül is többen alibiznek. Nemhogy azok, akik elkötelezettség nélkül csinálgatják az MLM-et. Oh! Azok szegények minden szempontból keresik a folyamatos “magyarázkodom, mert nem sikerül” kifogásokat.
1. Amikor valaki azt mondja: megpróbálom, már eleve felmentést kért a bekövetkező kudarc miatt. Ennek az embernek simán azt kellene mondanom, hogy ne tedd.
Nem támogatom, hogy megpróbáld, sőt a saját és az MLM ipar védelmében lebeszéllek arról, hogy elindulj az üzletépítés útján.
A Te eseted csak azt fogja bizonyítani, hogy aki eleve eldöntötte, hogy nem fog neki sikerülni, annak valóban nem sikerül. Ha azt mondod “megpróbálom”azt mondod valójában: “Kudarcot fogok vallani. De légyszi bocsássatok meg.” Ennek szerintem semmi értelme. Talleyrand is azt mondja, hogy ami elkerülhetetlenül bekövetkezik annak elébe kell menni. Én elébe megyek: – El se kezdd barátom! Nem érdemes. Ha meg akarod “próbálni”, ne MLM-be kezdj, hanem valami olyan dologba ami ha nem jön össze nem vet rossz fényt magára a dologra, amit megpróbáltál.
Az MLM túl jó dolog ahhoz, hogy lejárasd a saját személyiséghibáid miatt.
2. Amikor valaki azt mondja: “dolgozom rajta”, az már egy fokkal jobb, de nem teljes győzelem. Ebben még benne van a vereség esélye. Talán azért jó mert ez egy elkötekezettséget tükröz. Az aki dolgozik rajta, ha nem jön össze akkor is tovább fog dolgozni majd az ügyön és újra próbálja. Neki kell, hogy az elkötelezettség mellé bejöjjön a “kudarc nem opció” érzés. Az “addig csinálom amíg…” érzés. A tudat, hogy nincs császármetszés. Nem fogja valaki kivarázsolni az újszülöttet belőled. Meg kell szülnöd és Neked kell megszülnöd a babát és fájni fog, de ki kell tolni, ha addig élsz is!
A “dolgozom rajta” az elkötelezett játékosaid szava járása. De még kevés. Buzdítsd őket, hogy menjenek egy lépéssel tovább.
3. A legjobb a “megcsinálom”. Ami együtt jár egy határozott tekintettel, egy szembenézéssel, amikor ránézel arra, aki tudja, hogy meghozta a döntést. Nem lehet elmondani és szavakba önteni, hogy egy-egy szemvillanásból mennyire le lehet olvasni azt, hogy valaki sikerre vagy kudarcra ítélte önmagát. Nem kellene sok idő ahhoz, hogy amikor találkozom veled eldönthessem valóban sikerülni fog-e neked. Természetesen nem a cégen, a terméken, a marketing terven múlik a sikered. Csakis a szenvedélyen múlik a sikered, amit érzel.
Persze ebben hogy erre a szenvedélyre rátalálj tudok segíteni. Ha nem tudnék, akkor nem lenne rendszer a rendszer. Ezért mondom, hogy menj el rendezvényekre. Keresd a lehetőséget, hogy megtaláld a szikrát a saját érdekedben. A rendezvényeken ott vannak a mondatok. Ott vannak az érzelmek. Ott van a jövőkép és az eléréséhez szükséges hozzávalók.
A rossz hír az, hogy egy rendezvény sem mindenható. A mai rendezvény sem volt az. Láttam szikra nélküli szemeket azután miután a nap végén eljöttünk.
Számomra egyértelmű viszont ma már, hogy ez lenne a cél, hogy megszerezd a szikrát. Hogy beleköltözzön a szívedbe a szenvedély. Mert ez a szenvedély lesz a fegyvered amivel harcba indulsz holnap reggel. Ez adja meg az induló lökést, és később adja az üzemanyagot folyamatosan az úton. És ez a szikra lesz ami felgyújtja a többi ember szívét és a szenvedély hálistennek olyan ragadós, mint a nevetés.
A hálózatépítés egy egyszerű üzlet. Mész a fáklyával és tüzet gyújtasz. Egyre több fáklyával mész és egyre több tüzet gyújtasz. Amelyik tűz kialszik azzal több dolgot tehetsz: Vagy hagyod hogy kialudjon vagy azzal az égő tűzzel amid van, újra gyújtod. Apropó, ég a fáklyád?
Ha belenéznék a szemedbe mit látnék? Pislákoló lángot, vagy tomboló erdőtüzet? Egyáltalán látnék tüzet vagy csak füstöt ami a kialudt fáklyából száll föl?
Nem az én érdekem, hogy lángolj. Bármit is csinálsz a Te érdeked, hogy lángolj érte. Ma tudatosult bennem, hogy sokan elmondják, hogy milyen erős tűz ég a szemükben, de én látom, hogy ez csak DUMA. Ilyenkor mindig Thatcher asszony híres mondata jut eszembe, hogy amikor már arról kell beszélned milyen előkelő lady vagy akkor már nem vagy az.
Amikor arról beszélsz milyen jól áll a hálózatod és milyen sikeres megbeszéléseid voltak, de közben nincsenek veled emberek a rendezvényen, akkor az csak DUMA. Egy dolog számít, és szeretném, ha ezen mérnéd magad ha sikeres hálózatépítő akarsz lenni. Kérlek fogadd meg a tanácsom a valódi siker érdekében:
Az számít csak, hogy a saját hálózatodból hány sikeres ember üdvözöl és borul a nyakadba amikor lejössz a színpadról.
Csak ez számít. A saját szervezetedből hány sikeres ember gratulál az eredményeidhez, amikor lejössz a színpadról.
1. Örülök ha lejössz a színpadról, mert akkor eredményeket értél el. De ha nem üdvözöl senki lent, akkor nem építettél hálózatot. 2. Ha nem tudsz a színpadról lejönni (előbb ehhez fel kell menni természetesen), akkor sajnálom, de nincsenek eredményeid. 3. Ha pedig nem a saját szervezetedből gratulálnak, az pedig azt jelenti, hogy népszerű vagy, de nem keresel pénzt.
Ha van szikra a szemedben és lángoló szenvedély akkor sikerre vagy ítélve. Nézz reggelenként a tükörbe, vagy a partnered szemébe! Ellenőriztesd velük a szikrát! Ne indulj el szikra nélkül! Ne próbáld és ne “dolgozz rajta”! Hozz egy döntést, mondd ki “Megcsinálom!” és egyszerűen csináld meg!