Multiból az MLM-be

Interjú Nagy Ádámmal és Belényi Brigittával

Kertvárosi élet, luxusautó, egzotikus utazások, családi harmónia. Nagy Ádám és felesége, Belényi Brigitta két gyermekükkel az „MLM-es álomcsalád” igazi mintapéldái. Tíz évvel ezelőtt mindketten multicégek vezetői voltak, amikor találkoztak a Network Marketinggel. Brigi az utaztatás és szállítmányozás területén dolgozott, Ádám pedig a General Electricnél betöltött fejlesztőmérnöki állását adta fel a hálózatépítésnek köszönhetően. Mára szabad életet élnek, Ádám írásaival rendszeresen találkozhatnak az Olvasók az MLM Magazin hasábjain.

Szeretnénk, hogy az Olvasóink jobban megismerhessenek Titeket. Kérlek meséljetek magatokról és arról, mivel foglalkoztatok korábban?

Brigi: Én közgazdász vagyok, Ádám villamosmérnök, a multik világából csöppentünk bele a hálózatépítésbe. Számos olyan dologgal foglalkoztam korábban, amiről sokan álmodnak, de amikor az ember kipróbálja, látja, hogy egyik sem kerek. Dolgoztam stewardessként, ami érdekes volt, mert sokat lehetett utazni, de nem tudtam rá tervezni és nem éreztem szellemi kihívásnak. Ezután egy utazási irodában helyezkedtem el, kezdtem a ranglétra alján asszisztensként, aztán később egy egész iroda vezetését bízták rám, ötven fővel. Itt is voltak utazások, viszont nagyon keveset fizettek, ezért elmentem egy multihoz. Itt megtapasztaltam a multik összes előnyét és hátrányát. Rengeteget tréningeztek minket, de „életemet és véremet” a cégért kellett áldozni. Láttam, hogy a multis vezetői pozíciót képtelenség a családanyai feladatokkal összeegyeztetni.

Ádám: Én mérnök családból származom, két mérnök szülővel. Az ikertestvéremmel együtt végeztem az iskolákat, egy padban ülve, ő is villamosmérnök lett, mint én. Évfolyamelsőként, vörös diplomával végeztem. Mindig a kiszámíthatóság, biztonság, tervezhetőség volt a fő vezérfonal számunkra. A Kiyosaki-féle alaptanok szerint nőttem fel: tanulj, végezz jó iskolákat, dolgozz tisztességesen. Az egyetem után a céget is ennek megfelelően választottuk ki, annál a multinacionális cégnél helyezkedtünk el, aki már korábban is itt volt Magyarországon, és itt lesz száz év múlva is. Ez a General Electric volt, a legnagyobb karrierlehetőséget ő kínálta akkor. Munka mellett itt is voltak tréningek, a cég költségén tanulhattam Amerikában. A cég vezetővé akart képezni minket, hogy majd ránk bízzanak egy csomó pénzt, amit beruházásokra költünk, munkahelyeket teremtünk. Tizenkét éven keresztül ezt a hivatást éltem, a magyar mérnökök szürkeállományát termékfejlesztésre és gyártásra fordítottam. Egy műszaki embernek ez a csúcsok csúcsa.

Hogyan találkoztatok a hálózatépítéssel? Mi tett nyitottá, hogy belevágjatok?

Brigi: A hálózatépítéssel először a termékek hoztak össze, hiszen a fiunk, Benjámin fogantatása a cég egyik termékének, Ádámnak, és a szponzorunknak, Rex Alexnek köszönhető. Később viszont azt láttam, hogy egy családanyának a hálózatépítés ideális, mert rugalmas munkaidőben, a gyerek mellett, akár a játszótéren vagy interneten keresztül lehetett üzletet építeni. Nem igényelt napi nyolc-tíz óra munkát, és ugyanazt az egzisztenciát, sőt többet is megadott, mint a vezetői pozíció a multinál.

Ádám: Szerettem a munkámat, de láttam pár intő jelet, hogy nem ez a jó irány. Ötvenes éveikben járó főnökeim váratlanul lefordultak a székről szívinfarktus miatt. Volt, aki agyvérzést kapott, lebénult a fél teste, és ilyenkor a cég azonnal kisöpörte, mert hasznavehetetlen. Aztán jött a gyermekvállalás kérdése. Nekem előtte nagy ellenérzésem volt mindenféle nem boltban kapható dologgal kapcsolatban, de a termékek bizonyítottak. Később, amikor a szponzorunkkal leültünk beszélni arról, hogy ennek van egy üzleti vonatkozása is, már tudat alatt kerestem a kiutat a multi-mókuskerékből. Az volt célom, hogy saját vállalkozással rendelkezzek, ahol valamifajta tanácsadói munkát tudok végezni, a szellemi tőkémet felhasználva. Szert akartam tenni passzív jövedelemforrásokra, amiről Robert Kiyosaki Gazdag Papa-könyveiben olvastam.

Brigi: Akkoriban olvastuk el Anthony Robbins Határtalan siker című könyvét is, amit akkor még nem lehetett kapni Magyarországon. Eltöltöttünk négy napot Szlovákiában, nyugodt, lecsendesítő környezetben, és oldalakon keresztül leírtuk, hogy mit akarunk. Még ma is megvan ez a jegyzet. Először tréningcégben gondolkodtunk, mert a multi-környezet mindkettőnket keményen kiképzett, sok milliót fektettek belénk és úgy éreztük, ez a terület vonz bennünket. Ezért is találtuk meg nagyon a számításunkat az MLM-ben, hiszen ez is erről szól.

Ádám: A Cash Flow-négyszög, az ikertestvérem és Rex Alex segítségével összejöttünk a Network Marketinggel. Legelőször egy másik cég kétnapos rendezvényre invitáltak minket, ami annyira szenzációs volt, hogy azt mondtuk, nekünk ez kell, el tudtuk képzelni magunkat a színpadon. A terméktapasztalat miatt döntöttünk úgy, hogy a mostani cégünk az, amelyik a voksunkat megérdemli. Szerencsénk volt abban, hogy Rex Alex személyében olyan MLM-szakmai mentort kaptunk, akinek komoly tapasztalata volt egy korábbi hálózatból, látta a kettő közti különbségeket a mostani cég javára, és nagyon tudatosan építette a vállalkozását.

Tehát nem volt kifogásotok, azonnal indultatok az üzletben. Egyből jöttek a sikerek is?

Ádám: Kifogásunk azért nem volt, mert saját magunk kerestük a hálózatépítést, a kihívásnak való megfelelés hajtott. Belül persze vívódtam a kifogásaimmal, hogy mit fognak szólni az ismerőseim, hogy vezető villamosmérnök létemre krémes, bogyós MLM-biznisszel foglalkozom. Elég gyorsan megtapasztaltam, hogy az MLM-mel szemben rengeteg előítélete van az embereknek. Sokáig harcoltam azzal, hogy hogyan tudom ezt felvállalni, de ebben segítettek a könyvek, a szemináriumok, ahol láttuk, hogy ez az üzlet rengeteg embernek jövőképet, anyagi biztonságot, egészséget ad. Innentől számomra már nem volt kérdés, hogy ez felvállalható és felvállalandó dolog, főleg ezért, mert a másik oldalon láttam a multik stratégiáját, ahol csak a profit az egyedüli szempont.

Brigi: Mindketten egészséges önbizalommal rendelkeztünk. Nem azért, mert extra képességekkel rendelkező emberek voltunk, hanem mert az addigi életünk során kitartó munkával, tanulással, alázattal mindig elértük, amit akartunk. Szerencsére mindketten jó példát hoztunk a szüleinktől. Ádámnak akkora céljai voltak, hogy a kifogások eltörpültek mellette, nem azokra koncentráltunk. Ő már az első perctől milliókban gondolkodott, nem aludt heteken keresztül, hanem tervezgetett, lelkes volt a koncepció nagyszerűségétől.

Gyorsan haladtatok előre az üzleti ranglétrán?

Brigi: Nem, nagyon lassan. Ahhoz képest, hogy Ádám tervei szerint már három hónap múlva igazgatónak kellett volna lennünk, másfél éven keresztül még mindig csak az első vezetői szinten voltunk, és ötödét kerestük annak, mint amit ő a harmadik hónapra megtervezett. Ez mérhetetlen feszültséggel töltötte őt el, hiszen egy kolerikus emberben nagy frusztrációt okoz, ha sikertelen.

Ádám: Az elején elég agresszívan építettem az üzletet, mindenki idióta volt, aki nem látta meg elsőre a koncepció nagyszerűségét. És érdekes ez élet: egy hangszálgyulladás három hétre elvette a hangomat. Némán szponzoráltam ismeretlen embereket a hálózatba, például volt olyan, hogy a gyógyszertárban ismerkedtem össze emberekkel, és az akkor használatos PDA-mon írtam le neki a dolgokat. Semmi nem volt akadály.

Sok nemet kaptatok az elején?

Ádám: Aránylag igen. Addig engem fejlesztőmérnöki pozícióban láttak, és azt gondolták, hogy szépen ki van kövezve a pályám. Ehhez képest nagyon nagy fordulat volt, amikor Network Marketingről kezdtem nekik beszélni. Én úgy éreztem, hogy megvilágosodtam, az emberek viszont azt gondolták, bekattantam.

Brigi: Az embereknek nem tűnt másolhatónak az, hogy Ádám ebben lát fantáziát, azt gondolták, hogy neki, mint komoly multis vezetőnek biztos fog ez menni, de nekik nem.

Mi hozta meg az áttörést?

Ádám: Amikor rájöttünk arra, hogy a másolhatóság mennyire fontos, onnantól elkezdett működni az üzlet. Az eszközök, rendezvények, felépítés, harmadik személy használata olyan alapkövek, amelyek nélkül nem lehet sikert elérni, nem véletlenül ír róla az MLM Magazin is ilyen sokat. Amikor mi is elkezdtük ezeket használni és a saját üzletépítési stratégiánkba bevonni, felgyorsult az üzleti előrehaladásunk.

Brigi: Rendezvényekre szerveztük az embereket. Célszámokat tűztünk ki, hogy a következő rendezvényen hány emberrel akarunk ott lenni, és addig nem nyugodtunk, amíg ott nem volt az a tíz vagy húsz fő. Azzal mértük magunkat, hogy hány sort töltünk meg. A szervezésben jók voltunk, a rendezvény pedig elvégezte a munkát helyettünk.

Hogyan oszlott meg kettőtök között a munka? Kisbaba mellett, családként hogyan lehet jól felosztani a feladatokat?

Ádám: Brigi nem nagyon tudott mozogni térben, bár az első vezetői szinten megkeresett jövedelemből vettünk egy autót neki. Ez a célfüzetünkben a harmadik oldalon szerepelt. Vidékre én mentem üzletet építeni, Brigi pedig tovább ápolta azokat a kapcsolatokat, amit én kialakítottam az emberekkel.

Brigi: Ádám dolgozott fronton, tartotta a családi bemutatókat, aztán leadta a listát az új emberekről, én pedig rendezvényre hívtam őket, felvettem a rendelést, telefonon visszakerestem őket, vagy amikor a gyerek aludt, akkor kimentem a raktárba vásárolni, regisztrálni. Ezen kívül rendszeresen tartottam kozmetikai bemutatókat hölgyeknek, de Ádám volt az, aki minden este és hétvégén úton volt.

Ádám: A hétvégéket tudtam intenzív munkával tölteni, hiszen hét közben napi nyolc-tíz-tizenkét órát dolgoztam, de így is sokszor előfordult, hogy munka után három órát autóztam Ózdra, megtartottam a bemutatót, aztán három órás út vissza. Ezt ma már ezt kicsit másként csináljuk, nem nagyon mozdulunk ki lakóhelyünkről. A házunktól ötszáz méteres körzetben három igazgatói család nevelkedett ki. A szomszédban is lehet jó embereket találni, felesleges rengeteg benzint, időt, és energiát szánni arra, hogy az ország különböző részein dolgozzunk.

Úgy tudom, az ikertestvéred a másik hálózatot kezdte építeni. Hogyan tudtátok ezt kezelni?

Ádám: Az volt a koncepció, hogy kipróbáljuk magunkat. Ők abban hittek jobban, mi pedig ebben, ezért megegyeztünk, hogy mindenki csinálja a saját maga üzletét és összevetjük a tapasztalatokat. Az ikertestvéremmel egy helyen dolgoztunk, a sógornőm ugyanakkor szült, mint Brigi, teljesen párhuzamosan haladt az életünk, és a családi bemutatókat is párhuzamosan szerveztük. Egy házban laktunk, ezért azok a vendégek, akiket az egészség és a pénz érdekelt, a harmadik emeleten szálltak ki a liftből, akit pedig az internetes vásárlás, a kilencediken. Most már egyébként ők is a mi csapatunkban dolgoznak, kilenc év után váltottak céget!

Mit adott nektek a hálózatépítés, mit szerettek benne a legjobban?

Ádám: Harmóniát. Ahhoz, hogy az ember harmonikusan tudjon élni, kell az anyagi háttér, kell jó egészség, megfelelő idő arra, amire szeretné, és kellenek kapcsolatok. A hálózatépítésben egyebek mellett ezt a négy dolgot lehet megtalálni, egységben, extra tőkebefektetés nélkül. Mi nagyon kiegyensúlyozott életet élünk, mert a jövedelmeink 80-90%-a teljesen passzív módon akkor is beérkezik a számlánkra, amikor ezzel az üzlettel nem foglalkozunk. A vezetőink önmotivált csapatjátékosok, ez a kulcsszó. Csapatunkban együtt dolgozik közgazdász és újságíró, rádiós műsorvezető, hivatásos katona vagy otthon levő Gyes-es családanya, akik mára igazgatók lettek. A passzív jövedelem biztosítja azt a harmóniát, amivel mi el tudjuk simítani azokat a családon belüli feszültségeket, ami egy másik családot meggyilkolhat. Ahhoz, hogy harmóniában élj, nem kell havonta sok milliót keresni. A befektetett munka és a kijövő eredmény aránya az MLM-ben olyan, amit hagyományos vállalkozásban vagy munkahelyen nem lehet megvalósítani. Mindenkit arra buzdítok, hogy ha harmonikus életet szeretne élni, akkor foglalkozzon hálózatépítéssel. Megszállottja vagyok annak, hogy az MLM a leghatékonyabban működő közgazdasági, üzleti modell.

Brigi: Számomra a több lábon állás, a biztonságérzet volt az első motiváció, minden szempontból. Elsőként az egészség területén, hiszen olyan magas fokú egészségtudatban éljük az életünket, hogy amíg más emberek különféle betegségektől rettegnek, nekünk ez meg sem fordul a fejünkben, a termékcsaládnak köszönhetően. Anyagilag is biztonságban vagyunk, nem függünk cégtől, főnöktől, gazdasági helyzettől. Egy dologtól függünk: saját magunk attitűdjétől és attól, hogy mennyi munkát vagyunk hajlandóak beletenni. Valamint olyan szempontból is biztonságban vagyunk, hogy ebben az elvadult világban egyfajta védőburkot jelentenek azok az emberek, akivel körbevesszük magunkat. Mintha nem is a mai valóságban élnénk, hanem egy saját álomvilágban: Szabadok vagyunk. Persze ez sem teljesen ideális és rózsaszín, a mi életünkben is vannak feszültségek, de mindig megvannak a megfelelő könyvek, és megfelelő emberi kapcsolatok is, ahová fordulhatunk segítségért.

Hány könyvet olvastatok el eddig?

Ádám: Évente ötven könyv megvan, az biztos. Ma már rengeteg anyag elérhető hanganyag formában, főleg angolul, de most már magyarul is. John Maxwell, Anthony Robbins, Jim Rohn anyagai felbecsülhetetlen értékűek, ezekkel ugyanúgy épülni tudunk, mint könyvolvasással. Sokszor az emberek keresik a tudást, de a meglévő tudásuk századát sem alkalmazzák a gyakorlatban. A tudás és a nem tudás közötti távolság sokkal kisebb, mint a tudás és az alkalmazott tudás között. Sokkal többet ér ötven könyvnél, ha valaki elolvassa Dale Carnegie Sikerkalauzát, és azokat az elveket elkezdi használni a mindennapokban, teljesen más lesz a végeredmény.

Ma már az MLM személyiségfejlesztő hatását a hagyományos cégek vezetői is elismerik, tudják, hogy honnan hová lehet eljuttatni egy ember. Nektek mindkettőben van tapasztalatotok, mit gondoltok, miben rejlik az MLM-képzések ereje?

Ádám: A multik azért ültetik be az embereiket ezekre a képzésekre, hogy a cég saját céljai érdekében kiokosítsák őket, nem pedig a belső önmotiváció viszi őket oda. Drasztikus különbség van aközött, amit a hagyományos üzleti világ az alkalmazottakkal csinál, és amikor a Multi-Level rendszerekben saját motivációból táplálkozó emberek ülnek benn a képzésen. Ezeknek az embereknek a befogadó készsége, energiaszintje, nyitottsága, sokkal magasabb. Ők isszák az előadó szavait, és ez mind az előadó, mind a résztvevők számára más színvonalat hoz. A másik fontos dolog, hogy az MLM-ben világszínvonalú, a szakmájukat csúcsminőségben képviselő emberek tudásához lehet hozzájutni nagyon alacsony áron. Míg a multiknál több százezer vagy millió forintot kell a képzésért kifizetni, az MLM-ben néhány ezer forintért megszerezhető olyan klasszisok tudása, mint Tom „Big Al” Schreiter, Bodo Schäfer, Michael Strachowitz, vagy Brian Tracy. Rendkívül széles a megszerezhető tudás spektruma: időgazdálkodás, célállítás, személyiségfejlesztés. Ezek olyan „tantárgyak”, amit iskolában kellene oktatni. Az oktatás terén az MLM-rendszerek potenciálja sokkal nagyobb, mint a multiké.

Brigi: A multiknál a képzés célja az, hogy a cégnek hasznot hozzon az illető, az MLM-ben pedig Te azért tanulsz, hogy kibontakoztasd magad és sikeres legyél. A Gazdasági Főiskolán tanultam vállalkozás-gazdaságtant, de igazán az MLM-ben, a gyakorlatban tanultam meg, hogy hogyan kell felépíteni egy vállalkozást. Tanultunk pénzügyet, de pénzügyi intelligenciát nem, amivel a saját pénzügyi stabilitásomat tudom létrehozni. Az MLM-ben van egy saját, személyre szabott mentorod, a szponzorod és felső vonalad személyében. Ő egy gazdasági szakértő, aki sikerdíjat kap a Te sikered után, ez garantálja a Te fejlődésed személyre szabottságát. Egy jó szponzor nagyon határozott kontrollt gyakorol a munkád felett, és rávilágít azokra a pontokra, ahol az üzleted növekedését akadályozza a személyiséged. A munkahelyen ilyen kontroll nincs.

Mit láttok, változott a hálózatépítés, amióta elkezdtétek?

Ádám: Ember-közelibb, őszintébb lett. Realitás talaján állnak azok, akik ezen a területen dolgoznak. Ma a hálózatépítők, jól felfogott érdekükben, a potenciális jelöltréteggel igyekeznek felvenni a kapcsolatot. Korábban voltak olyanok, akik mindenkit megpróbáltak beszponzorálni, azzal az ígérettel, hogy ez egy gyorsan, nagy pénzt biztosító lehetőség, holott tudjuk, hogy alapvetően nem erről van szó. Ma ez egy kiszámítható lehetőség, a profi hálózatépítők megtanultak jól beszélni az emberek nyelvén, és sokkal rövidebb az út a sikerhez, mint bármilyen más vállalkozásban.

Ki a profi? Miből veszitek észre, hogy valaki ígéretes jelölt? Milyen emberi tulajdonságokkal kell rendelkeznie egy jó vezetőnek?

Brigi: Hosszú távon csak az tud jó vezető lenni, akinek a jellemébe nem lehet belekötni és alázattal, szeretettel fordul az emberek felé. Az évek során mindenféle emberrel találkoztunk, a csúcsvállalkozótól kezdve a sokgyerekes családanyán át az ágrólszakadt munkanélküliig, és megtanultuk, hogy sosem szabad előítéletekkel rendelkezni, mert sokszor akiben nagy potenciált látunk, belőle semmi nem lesz, és fordítva. Én ma már csak a cselekedetekből ítélek.

Ádám: Ez a szakma semmilyen előképzettséget nem igényel, viszont az emberi értékek nagyon fontosak. A tökéletes jelölt olyan, aki alázatos és valamit változtatni szeretne a sorsán. Belülről kell éreznie, hogy az életpályája tökéletesíthető az MLM által. Legszívesebben olyan emberrel dolgozom, akinek a kapcsolati tőkéje és hitelessége magasabb és megkérdőjelezhetetlen. Akiben megvan a változtatás igénye, az az ember saját magát tudja fejleszteni könyvek, CD-k, rendezvények által. Itt mi magunk vagyunk egyszerre Michelangelo és Dávid.

Használjátok az internetet az üzletépítésben? Hogyan, és mire?

Ádám: Az első perctől használunk kör e-mailt a kapcsolattartásra, ma már van zárt Facebook-csoportunk, és webkonferenciákat is tartunk. Én az internet jelentőségét az oktatásban, csapategység-kovácsolásban és a határok átlépésében látom. Cégünk internetes oktatási oldalának kialakításában is lelkesen működtem közre. Megfelelő módon használva az internet hitelessé tud tenni, a jutalomutazásokról, csapateseményekről feltöltött fotók megerősítik a hitelességet. Előbb-utóbb fel fog kerülni annyi korrekt, megbízható információ a világhálóra a hálózatépítésről, ami alapján objektíven tud dönteni bárki, hogy ez az ő útja vagy nem. Az MLM nem beszervezésről, hanem kiszervezésről szól: kiszervezzük az embereket abból a mókuskerékből, amiben éppen benne vannak.

Mik a célok, hová tartotok most az üzletben?

Ádám: Ezt az üzletet mi a családunk helyes pályán tartása miatt építjük. Az a célunk, hogy a gyerekeinket egészségben, olyan szemlélettel felvértezve neveljük fel, hogy ők megfelelő módon tudják majd érvényesíteni a tehetségüket, és alkalmazkodva a folyton változó világhoz, kiteljesítsék magukat. A hálózatépítésnek köszönhetően van időnk, pénzünk és lehetőségünk megtalálni, hogy miben tehetségesek, és abban támogatni őket.

Brigi: Benjámin tíz éves, nagyon ügyes néptáncosként több alkalommal szerepelt külföldön, Szonja nyolc éves, show tánc magyar bajnok, most épp világbajnokságra készül. Mindketten több éve zongoráznak, nyelvet tanulnak. Komoly pénzügyi intelligenciával rendelkeznek, Benjámin mindenkit megver a CashFlow társasjátékban. Olyan gondolkodásmódban nőnek fel, hogy nagyon nehezen tudom elképzelni, hogy ők valaha állásban fognak dolgozni, Benjámin már most saját cégben gondolkodik. Mi az esti mesét a Gazdag Papa könyvekből vagy az Erőleves a léleknek sorozatból olvassuk, mindkét gyerek szereti a céges rendezvényeket, és szivacsként szívják magukba az ott elhangzó mondatokat, és legutoljára Beni azt mondta, hogy azért lesz hálózatépítő, mert örökséget akar maga után hagyni.

Ádám: A legfontosabb céljainkat már elértük és kialakítottuk azt a harmóniát, amire vágytunk. Ezen a ponton túl az ember már nem a pénzért dolgozik, hanem van egyfajta küldetéstudata. Nagyszerű dolog látni, amikor pozitív irányba változik az emberek sorsa, ennek az üzletnek köszönhetően. Hajt minket a belső motiváció, hogy másokon segítsünk, felemeljük őket anyagilag és szellemileg, hogy ráébredjenek saját maguk nagyságára. Ez a mi küldetésünk.

Az interjút készítette: Bánhidy-Fittler Diána és Balogh Ágnes