Sport
Legfőbb célunk, hogy a törvény által biztosított kivételesen kedvező lehetőségeket bemutassuk a potenciális támogatóknak, valamint megtaláljuk a támogató régiójához, profiljához és a CSR stratégiájához legjobban illeszkedő látvány-csapatsportágat.
Tevékenységünk során felkutatjuk a nyereséges, várhatóan nagyobb összegű társasági adót fizető vállalkozásokat, akik
1) szeretnének adót megtakarítani
2) az évközi likviditásukat növelni
3) a társadalmi felelősségvállalás jegyében szeretnék támogatni a magyar sport jövőjét.
Fontosnak tartjuk megértetni a cégek vezetőivel, könyvelőivel, hogy a törvény olyan lehetőséget biztosít számukra, mellyel a saját érdekeiket is kiszolgálva, többletkiadás nélkül tudják az 5 kiemelt sportágat, annak fejlesztését közvetlenül támogatni!
Cégünk olyan pénzügyi szakemberekből áll, akik már felismerték a törvény adta lehetőségeket, és képesek érdemi párbeszédre a cégek vezetőivel, gazdasági szakembereivel, könyvelőivel a legoptimálisabb támogatási összeg meghatározásában.
Lépjen kapcsolatba velünk!
Nyereséges a cége?
Ha az egyébként is fizetendő társasági adójának egy részét átirányítja sportcélra, nemcsak a sportegyesület jár jól!
Cége megspórolja a támogatás 10%-ának megfelelő társasági adót!
Kit támogathat?
Azok a sportszervezetek (egyesületek, testületek, iskolák, szakszövetségek), akik az öt kiemelt látványsportágban (labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, vízilabda, jégkorong) működnek, és jogosulttá válnak támogatási igazolások kiadására. A sportszervezetek pályázatot készítenek, s 60 napon belül kapnak választ arra, fogadhatják-e a cégek támogatását.
Ki lehet támogató?
Minden nyereséges, társasági adót fizető, a Társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény hatálya alá tartozó vállalkozás, kivéve a többségi (vagy kizárólagos) állami tulajdonú cégeket.
Milyen formában nyújtható a támogatás?
Bármilyen formában (pénz, eszközök, szolgáltatás), feltéve, hogy visszafizetési/visszaadási kötelezettség nélkül, térítésmentesen és véglegesen adja a támogató. Fontos, hogy a támogató vállalat nem jogosult ellenszolgáltatásra a támogatásért cserébe, mivel ez közvetett (állami) támogatásnak minősül. (Az ilyen szerződések semmisek!)
Hogyan befolyásolja a támogatás az adózást?
A támogató cég a támogatás összegét
1) egyrészt elszámolhatja vállalkozás érdekében felmerült ráfordításként,
2) másrészt a támogatásként kifizetett összeg erejéig társasági adó kedvezményre is jogosult. Ennek mértéke azonos a támogatás összegével, de nem lehet több, mint a társasági adó 70%-a és a támogatás nyújtásának évében ill. az azt követő 3 adóévben vehető igénybe.
Tehát a támogatás összege társasági adóalap- és adócsökkentő tétel is egyben!
Számoljunk!
Mit jelent ez a gyakorlatban? Példánkban a 10 %-os adókulccsal számoltunk:
Támogatással (eFt) Támogatás nélkül (eFt)
Adózás előtti eredmény 2 000 2 000
Sporttámogatás 100 0
Adóalap 1 900 2 000
Számított adó 190 200
Adókedvezmény 100 0
Fizetendő adó 90 200
Adózott eredmény 1 910 1 800
Összes kifizetés 190 200
Megtakarítás 10 0
Miért éri meg támogatást adni?
A példa alapján jól látható, hogy a cég által nyújtott támogatás
1) közvetlen adómegtakarítást eredményez (a kifizetett támogatás 10%-a marad nála)
2) adóalap- és adócsökkentő hatása miatt az adózás utáni eredményt növeli, melyből több osztalék hagyható jóvá
3) a magasabb tárgyévi eredmény növeli a saját tőke értékét, ami pályázatoknál, hiteligénylésnél pozitívabb elbírálást eredményezhet
4) az alacsony összegű fizetendő társasági adó a következő évi adóelőleg fizetési kötelezettséget jelentős mértékben csökkenti, így a cég likviditása az év során jelentősen megnő!
Összefoglalva: 100% + 10% megtérülés a támogató vállalatnak!
Jogszabályi háttér
2011. év végétől a június 27-én módosított törvények (TAO, SZJA, Sportról szóló törvények, Egyszerűsített közteherviselésről szóló tv.) és a kapcsolódó végrehajtási kormányrendelet által lehetőség nyílik a gazdasági társaságok nyereségadójának bevonására a látványsportágak és a hozzájuk kapcsolódó utánpótlás-nevelés finanszírozásába, így új lehetőségeket teremtve a meghatározott látványsportágak közép és hosszú távú stratégiai fejlesztési irányvonalainak meghatározására és megvalósítására.
A 2011. évi LXXXII. törvény és a Kormány 107/2011. (VI.30.) számú rendelete szerint olyan sportszervezetek (sportegyesület vagy sportvállalkozás) kaphatnak támogatást, amelyek országos szövetségi tagok és részt vesznek annak versenyrendszerében. A jogszabályi értelmezés szerint ezek lehetnek:
Hivatásos sportszervezetek:
- Első osztályban induló klub automatikusan.
- Alsóbb osztályokban akkor, ha legalább 1 hivatásos sportolót foglalkoztat és pénzbeli juttatást ad részére
- Amatőr sportszervezetek:
- Minden olyan klub, amelyik nem minősül hivatásosnak
- Sportiskola: ha tagja a szövetségnek
- DSE: sportegyesületként önállóan jogosult a támogatás lehívására.
- Közhasznú alapítványok, akadémiák: az alapítvány alapító okiratában rögzített fő célja az utánpótlás nevelés.
A sportszervezetek támogatási kérelmet és sportfejlesztési programot készítenek és nyújtanak be az adott sportági szakszövetség felé. A szakszövetség hatósági jogkörrel felruházva állítja ki a támogatási igazolást, mely után annak összegéig a támogatást igénylő szervezet jogosult társasági adó fogadására. (Ez tulajdonképpen egy közvetett állami támogatás, hiszen a cégek a társasági adójukat nem az állami költségvetésbe, hanem közvetlenül az adott sportszervezet részére fizetik meg.)
Amennyiben tehát a sportfejlesztési program elbírálása pozitív, a sportszervezet vállalati partnerei maximum a kért összegig jogosultak nyereségadó- és adóalapkedvezményt igénybe venni az átutalt (közvetett állami) támogatás fejében. A támogató vállalat a nyereségadója 70%-át fordíthatja látványsport támogatásra.